A parkettázóké talán az építőipar egyik legkockázatosabb szakmája, hiszen élő anyaggal kell dolgoznunk és ahhoz hogy az eredmény tökéletes legyen, nagyon sok tényezőnek kell összhangban lennie. Ha Önnek is van érdekes esete, írja meg bátran, hogy kollégái tanulhassanak belőle!

Te rossz terasz!

Hódít a teraszparketta őrület! Sokan választják manapság a jól bevált padlókő helyett ezt a burkolat-típust, pedig nagyon sok hibaforrást rejt magában.

A kültéri faszerkezetek felületkezelésénél alapvetõ dolog, hogy a faanyagot kötelező a teljes felületén (elöl-hátul) impregnálni (lakkozni, olajozni, viaszolni.stb.) különben az illusztrált eset következik be! Szinte a teljes felületen tapasztalható a jelenség; arra enged következtetni, hogy az alsó felület nem lett lekezelve. Hasonló jelenség tapasztalható, ha egy felületkezelt parkettát vízbázisú, vagy magas oldószertartalmú ragasztóval próbálnak leragasztani! A legcélszerűbb a deszkákat beépítés előtt, illetve alatt teljes felületen lekezelni. A fának hatalmas feszítőereje van, ha deformálódni kezd a csavarozást is képes kitépni. Különösen érzékenyek a faanyagok az ún. "bütü" irányból, ahonnan nagyságrendekkel több nedvességet képesek felszívni, mint oldalirányból. Tehát a fűrészelt, illesztett deszkavégeket érdemes gondosan még lecsavarozás előtt "beszívatni" bütüzáró anyaggal, vagy más impregnálóval. Ha ez nem történik meg, a deszkák végei idővel berepedeznek, deformálódnak. Ezt a hatást erősítheti, ha a nem megfelelő vízelvezetés miatt a csapadék huzamosabb ideig megáll a burkolat alatt, és alulról áztatja azt. Ezért a megfelelő vízelvezetést biztosítani kell gumi-, vagy műanyaglábak használatával.

Jó minőségű, gondosan impregnált, lehetőleg a felső burkolattal azonos fafajtából készült párnafákat használjunk. Ha felülről csavarozunk, ún. "dugózásos" technológiával tüntessük el a csavarfejeket.

Így esztétikusabb lesz és a nyáron felforrósodott csavarfejek nem okoznak égési sérüléseket. Anyagában rozsdamentes, vagy rézcsavarokat használjunk!

Lépjen olajra!

Egy reklamációhoz hívtak ki. (Mivel a kivitelező - megtudván, hogy gond van a munkájával - olajra lépett.) Az alábbiakat tapasztaltam: 1. A durva, szálkás, könnyen koszolódó felület arra engedett következtetni, hogy a felületet olajozás előtt nem csiszolták, vagy nem megfelelő szemcseméretű csiszolópapírral csiszolták meg. 2. A helyenként csillogó foltos, ragadós felület oka az lehet, hogy az olaj nagyon vastagon lett felkenve, majd a felesleget nem törölték vissza. Az olajhoz adott leírás ezt előírja: - Szükség esetén részlegesen újra át kell kenni. Az előforduló fölösleget visszatörölni puha ronggyal. - A padló min. 12 - 24 óra száradási idő elteltével óvatosan járható. Teljes megszilárdulási idő 3 nap. Az olaj ugyanis egy nagyon különleges anyag, amely a fába beszívódva kikristályosodik, így nem képez műanyag filmet a felületen. Ha túl sok olaj kerül a felületre, az rendkívül nehezen keményedik ki, a felület hosszú ideig ragacsos marad. Később a felületen lévő olaj is elkezd kikristályosodni, ettől szemmel látható fényes foltok keletkeznek, sőt kézzel érezhető kitüremkedések (kristályhegyek) lesznek. Ezek később rendkívül nehezen távolíthatók el, legtöbbször csak csiszolás útján. Azokon a helyeken, ahol a faanyag szálfordulása miatt az olaj könnyebben beszívódik, matt foltok keletkeznek. Én amúgy szeretek olajjal dolgozni, ha belejön az ember, sokkal gyorsabb és egyszerűbb mint a lakkozás.

Miért nem jó, ha túl puha?

Egy irodában lerakott laminált padlóhoz hívtak vissza bennünket, hogy gond van a burkolattal. Szerencsére klikkes volt a padló, ezért viszonylag egyszerűen meg tudtuk bontani. A látvány elég elkeserítő volt. Az íróasztalok környékén a fotón látható elváltozást láttuk. Utána jártam, mi lehetett itt a hiba. Kiderült hogy a lamináltpadló hordozóanyaga sem volt elég szilárd, de a legfőbb probléma az volt, hogy az embereim véletlenül 3 mm vastag habfóliát használtak. A görgős székek nagy terhelést jelentenek és képesek így tönkretenni a burkolatot.

Forrás: www.parkettamagazin.hu 

< Előző		Következő >