A padlófűtés és a készparketta együttes alkalmazása

Az energiamegtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egy időben jelentkeztek a fűtött felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.

Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre vonatkoznak.

Tervezési előírások

a) A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű lágylombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípus a készparketta. A vékony csaphornyos parketta vagy a mozaik parketta alkalmazását nem lehet kizárni, de ezek lerakása nagyobb körültekintést igényel.

b) A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc (amely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény) nem kerülhet.

c) A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lenniük.

d) A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert ez által a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz.

e) Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.

f) Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.

g) A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 50 °C-ot.

h) A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C-ot, mint hőfiziológiai korlátot.

i) Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm.

Kivitelezési előírások

a) A lerakott parketta nedvességtartalma nem haladhatja meg a 7-8%-ot, mert különben rések keletkezésével kell számolni.

b) A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történő parkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8%-ot.

c) A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50 °C-on illetve a tervező által megengedett max. értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz hőmérséklete naponta 10 °C-kal emelhető.

d) A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hőhidat. Leragasztás esetén oldószeres poliuretán ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani. Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk.

e) A fal és az esztrich ill. a fal és a parketta között és az 50 m2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni.

Üzemeltetési előírások

a) A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 50% alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.

b) A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhető az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.

c) Az előremenő vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.

d) A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.

Következtetések, javaslatok

A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni. A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezhetik. A fűtött padlófelület burkolható szalagparkettával. A betonesztrichbõl kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát. A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások maradéktalan betartása esetén. Nem javasoljuk bükk és juhar fedőrétegű szalagparketták és padlófűtés együttes alkalmazását a két fafaj magas hőtágulás és zsugorodási tényezői miatt.

Padlófűtés előkészítése

Megrendelő:

Kivitelezés helyszíne:

Betonréteg vastagsága: mm
Betonozási munkák befejezése: év hó nap

A betonkötés befejeződése után a felfűtés kezdete: év hó nap

Felfűtési folyamat leírása:

1. nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
2. nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
3. nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
4. nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet
( illetve a tervező által megengedett max. érték)

5.-tõl 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel,éjszakai szünet nélkül
16. nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
17. nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
18. nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
19. nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 % , CM-módszerrel)

A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.

Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1 - 4. és a 16 - 18. napok között előírtak szerint történt meg.

Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18 °C betonhőmérséklet ( 25 °C előremenő vízhőmérséklet ) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni.

Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40 °C -os elõremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig, ismételt nedvességméréssel.

Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése.után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C -os előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2 napig. Ezt követően ismételt nedvességmérést kell végezni.

A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.

A kiszárítási folyamat során a betonfelületen nem volt építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag.

Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.

A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.

Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős károsodását vonja maga után.

A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 50 % alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is.

A mesterkurzus rovat cikke a BEFAG Rt. segítségével jött létre

Forrás: www.parkettamagazin.hu